Miközben a fejlett világban egyre nő az allergiások száma, és ezért az orvosok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a területnek, nagyon sok téves információ, félreértés és mítosz kering az allergiáról.
Ha a gyerek kevesebb fertőzésen esik át, nő annak az esélye, hogy felnőttként allergiás lesz?
A válasz: nem, bár ismert, hogy van kapcsolat az allergia és a mikróbák között, egyáltalán nem igaz, hogy az, aki több fertőzésen esik át gyerekként, valamiféle védettséget élvezne az allergiával szemben. A mítosz eredete az 1990-es évek higiénia-mániájához köthető, amely kapcsán sokan gondolták úgy, hogy azért van több allergiás eset, mert a nagyobb tisztaság csökkenti a gyerekkori megbetegedés valószínűségét, így kevésbé találkozik idegen anyagokkal a szervezet és tud kialakítani védekezési mechanizmusokat.
A tisztaságmániánk tett minket érzékenyebbé az allergiára?
A válasz: nem, sőt, tulajdonképpen nem érintkezünk kevesebb mikróbával és baktériummal a fejlettebb tisztítószerek ellenére sem, inkább megváltozott környezetünkben másfélékkel találkozunk. Immunrendszerünk tehát ugyanúgy találkozik számos külső hatással, amelyekre reagál, és nem teljesít gyengébben, mint korábban.
Ha kevésbé koncentrálnánk a tisztaságra, ellenállóbbak lennénk az allergiával szemben?
A válasz: nem, sokkal inkább régi és új fertőzéseknek tennénk ki magunkat. Ráadásul a tisztaság és a személyes higiénia két külön dolog: nem annyira a takarítás, hanem az olyan dolgok számítnak, mint a rendszeres kézmosás.
A vegyi anyagok növekvő jelenléte az életünkben hozzájárul ahhoz, hogy több az allergiás?
A válasz: nem. Sokan gondolják, hogy a mesterséges anyagok, tisztítószerek használatának kiiktatásával és a természetes tisztítószerekhez való visszatéréssel csökkenthetik az allergiás reakciók megjelenésének esélyét, a valóságban azonban a természetes dolgok gyakran sokkal inkább allergiát váltanak ki, gondoljunk csak az olyan életallergiákra, mint a tojásra, tejre való érzékenység.
Forrás: www.independent.co.uk