A tanulmány szerzői szerint ez azért fontos, mert a nagyobb emlősűrűség az emlődaganat egyik kockázati tényezőjének számít. A szakértők ugyanakkor azt is hozzátették, hogy nem találtak nagymértékű változást az emlőszövet szűrűségében az étrendi zsírbevitel alapján. „Csak enyhe eltérést mutattunk ki az emlősűrűség tekintetében” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Joanne Dorgan, a baltimore-i Maryland Egyetem orvosi karának professzora.
Bár az eredmények nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést, a kutatók mégis úgy vélik, hogy a különböző zsírok más-más szerepet játszhatnak az emlőszövet kialakulásában és fenntartásában. A szakértők azt is hozzátették, hogy a kamaszkor kritikus időszaknak számít az emlő fejlődésében.
Dorgan és munkatársai az Étrendi Intervenciós Tanulmány Gyermekekben című, 1988-ban elindított klinikai kísérlet eredményeit elemezték, amelybe 600 nyolc és tíz év közötti gyermeket, köztük több mint 300 lányt vontak be. Az alanyok több alkalommal is beszámoltak étrendjükről. Később, ugyanennek a csoportnak az utánkövetése során a kutatók MR-vizsgálattal mérték az emlőszövet sűrűségét 177 női résztvevőben 25 és 29 éves koruk között.
Kiderült, hogy az egészségtelen zsírok nagy mennyiségű fogyasztása, valamint az egészséges zsírok kis mennyiségű fogyasztása kamaszkorban összefüggött a nagyobb emlősűrűség fokozott kockázatával. Azok a nők, akik tinédzserként a legtöbb telített zsírt fogyasztották, a teljes kalóriaszükséglet körülbelül 13 százalékát vitték be telített zsírokból. Ezeknek a nőknek az átlagos emlőszövet sűrűsége 21,5 százalék volt. Azok a nők viszont, akik a legkevesebb telített zsírt fogyasztották, és teljes napi kalóriaigényük 8 százalékát vitték be telített zsírok formájában, csak 16,4 százalékos átlagos emlősűrűséggel rendelkeztek.
