Férfi merevedési zavarok
Merevedési zavarról, erekciós zavarról, vagy az orvosi szaknyelvben általánosan használt és elfogadott kifejezéssel erektilis diszfunkcióról (ED) beszélünk a kielégítő szexuális aktivitáshoz szükséges merevedés elérésére és/vagy fenntartására való, tartósan fennálló képtelenség esetén.

 A harmonikus, zavartalan, megfelelő gyakoriságú és a párkapcsolat számára elégedettséget jelentő szexuális élet a testi és lelki egészség, az életminőség egyik legfontosabb mutatója. A férfiak szexuális működésének összetevői a megfelelő nemi vágy (libidó), a hímvesszőnek nemi ingerekre létrejövő, és az aktushoz megfelelő időtartamú és erősségű merevedése (erekció), valamint az orgazmussal kísért ejakuláció. Az erekció a hímvessző hermodinamikai állapotváltozása, amelynek létrejöttéhez neurovascularis (ideget és eret érintő), hormonális és pszichés tényezők összerendezett szabályos működése szükséges. A normális működés feltétele tehát az, hogy a barlangos testek a kívánt szexuális aktus során kellő ideig, kellő mennyiségű vért tartalmazzanak. Erekció akkor alakul ki, ha a férfi idegrendszerének szimpatikus tónusa csökken, a paraszimpatikus impulzusok pedig fokozódnak és túlsúlyba kerülnek, így érvényre tudnak jutni a barlangos testeket relaxáló hatások. A kiváltó idegi impulzusok alapján az erekciónak három típusát különböztetjük meg: reflexes, pszichogén és nocturnalis.

Az erektilis diszfunkcióban szenvedő betegek számának meghatározásában csak a széles körű felmérésekre támaszkodhatunk. Az leszögezhető, hogy nagyon gyakori és az életkorral előrehaladóan, mind számában növekvő, mind súlyosbodó kórképről van szó. Becslések szerint 1995-ben világszerte 152 millió férfi volt érintett, és ez a szám 2025-re meghaladhatja a 300 milliót. A 40 és 70 év közötti férfiak 52%-ában diagnosztizálható különböző súlyosságú erektilis diszfunkció.

Tünetek: a hímvessző erekciójának elmaradása, elégtelen minőségű és elégtelen idejű erekciója.

Etiológia, okok: Mai ismereteink szerint az esetek többsége organikus eredetű, következményes pszichés elemekkel, tehát kevert etiológiájú  és multikauzális (számos okra visszavezethető).

  1. Pszichogén eredetű: depresszió, szorongás, kapcsolati problémák, szociokulturális tényezők stb.
  2. Organikus eredetű: érszűkület, hypertonia (magasvérnyomás), diabeteses angiopathia (diabéteszes érbetegség), vénás szökés, Peyronie-betegség (hímvessző gyulladásos reakción alapuló ritka betegsége), trauma, kismedencei műtétek, sclerosis multiplex, discushernia (porckorongsérv), diabeteses neuropathia (diabéteszes eredetű idegrendszeri károsodás), androgénhiány, hyperplolactinaemia, a pajzsmirigyfunkció zavarai, különböző gyógyszerek nem kívánt mellékhatásaként jelentkezhet még (béta-blokkolók, tiazidok, antidepresszánsok)

 

Kockázati tényezői: életkor, dohányzás, alkohol, cukorbetegség, magas-vérnyomás, a vér-zsír szint megemelkedése, szívkoszorúér-betegség, pszichátriai kórképek, számos gyógyszer szedése

Alapvizsgálatok: Laborvizsgálatok: teljes vérkép, vesefunkció, májfunkció, szénhidrát- és lipidanyagcsere vizsgálata, férfihormon-vérvizsgálatok (tesztoszteron, prolaktin, FSH, LH), PSA (50 éves kor felett vagy gyanú esetén), vizeletüledék vizsgálata.

Fizikális vizsgálat: a hímvessző fejlődési rendellenességének, gyulladásának és a fitymaszűkületnek a kizárása, a here leszállási zavarainak, a here és a mellékhere gyulladásának kizárása, rektális digitális vizsgálat: a prosztata betegségeinek kizárása érdekében.

 

Célzott vizsgálatok: Az éjszakai merevedés vizsgálatával az organikus és pszichogén merevedési zavarokat különböztethetjük meg. A módszer lehet éjszakára felhelyezett és erekcióra szakadó gyűrű vagy egy speciális számítógéppel összekötött műszer, a rigiditást folyamatosan regisztráló Rigi-Scan készülék.

Kezelés: Léteznek vákuumeszközzel történő kezelések, közvetlenül az aktus előtt öninjekciós kezelés, pszichoterápiás módszerek, valamint gyógyszeres perorális (szájon át szedett) kezelések, melyek a következők:

  • Foszfodiészteráz-bénítók: a merevedési zavarok első vonalbeli, nem invazív gyógyszeres terápiáját jelenleg az ebbe a csoportba tartozó készítmények jelentik 
  • Tesztoszteronpótlás, androgénhiány miatt fennálló erektilis diszfunkció esetében  (intramuscularisan injektálható depokészítményként, transzdermális tapasz és bőrön keresztül felszívódó gél formájában is alkalmazható).
  • Apomomorphin: az első, központi idegrendszerre ható gyógyszer a merevedési zavarok kezelésében.
  • Yohimbin: a szimpatikus idegrendszer tónusát csökkentő növényi kivonat

 

Műtéti kezelések: hímvessző-implantátumok, protézisek beültetése (egyszerű, hajlítható, felfújható), továbbá artériás revascularisatiós műtétek, kóros vénás szökés miatt végzett vénaligatúra (elkötés, melyet leggyakrabban a véna dorsalis penis lekötése jelent), melyet napjainkban a gyakori kiújulás miatt napjainkban ritkán végeznek.


Forrás: Orvosi Hetilap

2014 JÚL 02 11:20:29/