Hogyan termeli testünk a vizeletet?
A vizelet azután termelődik, hogy a vesénk átszűrte a vért. A vér a vesébe érkezik, a véráramlás percenként 20%-át kapja meg, és naponta 180 liter vért szűr át. Ez a tisztítási folyamat glomerulusok keretében történik, amelyek kis szűrőüzemek. Hordozók és nyomás (ozmotikus jelenség) hatására a komponenseket extraháljuk. Egy részük, azok, amelyek hasznosak a szervezet számára, újra felszívódnak, és visszatérnek a véráramba. Míg az összes olyan elem, amely meghaladja a szükségletet, kiürül a vizelettel, hogy a vérszintje, és a folyadék egyensúly fenn maradjon a szervezetben.
Mi a vizelet útvonala?
Amint a vesék megtermelték, a vizelet egy csőrendszerbe fog jutni. Először a vesekehelyben gyűlik össze, majd a vesemedencébe, a húgyvezetékbe kerül és végül a húgyhólyag tárolja.
A húgyhólyag egy víztározó, amely 300-500 ml vizeletet képes tárolni. Minél jobban teli van, annál jobban kitágul a fala. Miután megtelt, a központi idegrendszernek parancsoló receptorok, kiváltják a vizelés komplex mechanizmusát. A húgyhólyag ezután összehúzódik, míg a záróizom elernyed, hogy lehetővé tegye a vizelet kiürülését.
Mennyit termelünk naponta?
Egy felnőtt körülbelül 1,5 liter vizeletet termel naponta. Úgy tartják, hogy egy egészséges felnőtt négy-hat alkalommal megy WC-re egy nap, esetleg még éjszaka is egyszer. Persze függ a folyadékbeviteltől. Minél többet iszunk, annál többet kell majd üríteni. Ne feledjünk, rendszeresen inni, naponta 1,5-2 litert (egy pohár vizet óránként) ezzel megfelelően tudjuk támogatni a vese tevékenységét.
Mit tartalmaz a vizelet?
A vizeletben ezer különböző összetevő van. Ez főleg vízből, ásványi anyagokból (nátrium, kálium, klór, foszfor, stb), és szerves hulladékból áll. Van benne kreatin is, amely segítségével a vesefunkciót lehet felmérni. Ha az arány emelkedik, az azt jelzi, hogy a vesék rosszul működnek. Hasonlóképpen karbamidot is tartalmaz, amely a fehérje lebontásának a mellék terméke. Abnormális szintje is jelezhet bizonyos betegségeket.
A hulladékok között, gyógyszerek nyomát és hormonokat (hormonális fogamzásgátlókból) találhatunk.
Ha a vesék jól végezték munkájukat, nem kellene vért, glükózt, albumint, vagy fehérjét találni. Ilyen esetekben az orvosok elemzéseket végeznek, hogy megértsék és diagnosztizálják a problémát.
Honnan a színe?
A vizelet világossárga, semleges szagú folyadék. A szín és az illat mindazonáltal változhat. Minél többet iszunk, annál hígabb a vizelet, és világos ill. ennek ellenkezője. Fertőzés, betegségek jelenléte, vagy bizonyos ételek (spárga, cékla, stb) fogyasztása megváltoztathatják a vizelet színét és szagát.
A bilirubin, egy sárga pigment, amely a hemoglobin és más fehérjék lebontásából származik, a máj választja ki és az epevezetéken keresztül színezi a székletet és a vizeletet. A bilirubin először áthalad az emésztőrendszeren. Egy része a bélflórát színesíti. Egy másik a vérben jelenik meg és urobilin formában jellegzetes színt ad a vizeletnek.
A vizelet színe és szaga jól jelzi szerveink működését. Egy változás és diszkomfort érzet vizeléskor ok arra, hogy felkeressük orvosunkat. A vizeletnek nem szabad büdösnek lennie, nem lehet piros, nem lehet gennyes vagy habos, és nem tartalmazhat glükózt vagy fehérjét.
Melyek a legfontosabb húgyúti megbetegedések?
Sok vese- és húgyúti betegség létezik. Ezek különböző szerveket érinthetnek: a veséket, a húgyvezetéket, a húgyhólyagot, a prosztatát és a húgycsövet.
Az urológus, először három diagnózist zár ki: fertőzések, húgykövek és rákok (prosztata, húgyhólyag, vese, ureter és húgycső). Néhány a többi betegség közül: veseelégtelenség és az összes vizeléssel kapcsolatos problémák (hiperaktív hólyag, ürítési zavar és inkontinencia, stb).
