Nőkben a második leggyakoribb, férfiakban a leggyakoribb urológiai rosszindulatú megbetegedés. A férfi-nő előfordulási arány 2,7:1-hez. A húgyhólyagrák évente 800-900 ember haláláért felelős, leggyakrabban 50 és 70 éves kor között fordul elő.
Klinikai tünetei: a legfontosabb tünete a véres és/vagy alvadékos vizelet, csípő, fájdalmas, gyakori nehéz vizelés, kitapintható hasi terime (növedék) derék és vesetáji fájdalom, láz, anuria (vizeletrekedés). A folyamat előrehaladtával pedig testsúlycsökkenés, fogyás, gyengeség továbbá alsó végtagi ödéma is kíséri.
A laboratóriumi vizsgálat során a vizeletmintát makroszkópos és mikroszkópos vizsgálat alá vetik, mely során kimutatható a vér a vizeletben. A citológiai vizsgálat alkalmazásával a rosszindulatú daganat jelenléte igazolható, a vesefunkció vizsgálata is laboratóriumban történik, míg a fizikális vizsgálat során előrehaladott stádiumban az alhasnál terime (növedék) tapintható ki.
Képalkotó eljárások: Has és kismedence ultrahangos vizsgálata, ilyenkor a vizelettel telt hólyag mellett felismerhetővé válik a daganat okozta térfoglalás, és megítélhető a felső üregrendszeri tágulat. Ilyen képalkotó eljárások a CT, MRI – vizsgálat. A hólyagdaganat kimutatásán túl felmérhetőek a kismedencei nyirokcsomók és a távoli áttétek (máj, tüdő, paraaortális nyirokcsomók) is.
Célzott vizsgálat: hólyagtükrözés, amely helyi érzéstelenítéssel elvégezhető diagnosztikus eljárás, mely más vizsgálattal nem helyettesíthető, ez a kivizsgálás egyik fontos lépcsője.
Szövettan: A húgycsövön keresztül endoszkópos módszerrel a daganatot lehetőség szerint teljesen eltávolítják (TUR). Ez a diagnosztikus beavatkozás a nem izominvazív hólyagrákok esetében egyben terápiás megoldás is. Az izominvazív daganat esetében mély hólyagizomszövetet is tartalmazó mintavétel szükséges a pontos diagnózis, stádium felállítása érdekében. Térképbiopszia abban az esetben kötelező, ha a daganat nem áttétes, egyébként fakultatív.
Forrás Orvosi Hetilap
