A műtét technikák fejlődésének és a katéter feltalálásának köszönhetően jelentősen csökkenthetők a betegek panaszai, javíthatók életkilátásaik. A betegség elnevezése többször változott, prosztata hiperplázia, prosztata adenoma. Napjainkban viszont nemzetközi konszenzus alapján a jóindulatú prosztata megnagyobbodás – benignus prostata hypertrophia(BPH) az elfogadott. A prosztata (dülmirigy) a húgyhólyag alapja és a medencefenék izomzata között elhelyezkedő 20-25gramm tömegű lapított szelídgesztenyére hasonlító szerv. A prosztata által termelt váladék cukortartalma táplálja az ondóban található spermiumok energiaigényét.
Hogyan növekszik a prosztata?
Születéskor a prosztata borsószem méretű, gyermekkor folyamán enyhe növekedésnek indul, majd pubertás alatt hirtelen növekedéssel 25 éves korra éri el végleges méretét. A későbbi életévek során bekövetkező nem daganatos növekedés oka ismeretlen, 40 és 50 év között 20%-ban 50 és 60 év között pedig 50%-ban fordul elő. A fertőzéses és daganatos okok kizárása utal az elnevezésben a jóindulatú jelző is. A növekedés leggyakrabban a húgycsövet körülvevő területen kezdődik, mely a húgycső összenyomása által okozhat tüneteket, vékonyabb és gyengébb vizeletsugár képében. Fontos kiemelni, hogy a növekedés mértéke és eloszlása sem egységes, sőt a tünetek súlyosságával sem állítható párhuzamba. A panaszok kialakulásában a növekedésen túl, gyulladásos elváltozások és hólyagműködési zavar, illetve húgycső rezisztencianövekedés is szerepet játszik.
Milyen tüneteket okoz a BPH?
A mai szemlélet a BPH-ban jelentkező panaszok hátterében a húgyhólyag és izomzatának elégtelen működését emeli ki. Ennek magyarázata, hogy az egy nap vizeléssel töltött percek száma (átlagosan 5-6 perc) jelentősen eltörpül a vizelet tartás idejéhez (1434-1435 perc) képest. A betegségben tehát csak kísérő tünetként jelenik meg a kialakuló húgycső szűkület által okozott obstruktív tünet együttes. Úgymint a késleltetett vizeletindítás, lassú áramlás, elakadás csepegés. A tünetek fő komponensét az irodalom irritatív tüneteknek nevezi. Ezek az éjszakai vizelés, sürgető vizelési ingerek, a vizelet visszatartás zavara, vizelet bennmaradás érzés. Leggyakoribb panaszként az éjszakai vizelés jelentkezik, hiszen ez a beteg számára a legkellemetlenebb is. A prosztata mérete és a panaszok között nem állítható fel egyértelmű kapcsolat, sokan kisméretű megnagyobbodás esetén is panaszokkal keresik fel orvosuk, mások pedig extrém növekedés esetén sem tapasztalnak eltérést.
Hogyan diagnosztizálható?
A BPH diagnosztikájának alapját a prosztata végbél felöl ujjal történő vizsgálata jelenti (rectalis digitalis vizsgálat – RDV). A vizsgálat segítségével az orvos tájékozódhat a szerv nagyságáról, keménységéről, érzékenységéről. A fizikális vizsgálat mellett elengedhetetlen a tünetek és más betegségek, gyógyszerek pontos kikérdezése. A fertőzés kizárására a vizelet laboratóriumi vizsgálata alkalmas, az RDV alapján kétséges leletek pedig szövettani mintavétel segítségével tisztázhatók. A prosztata pontos mérete ultrahang vizsgálattal mérhető, a vizelési sugár erőssége pedig egy speciális számítógépes műszerrel vizsgálható. A páciens egy tölcsérrel ellátott edénybe vizel, mely grafikusan képes az időfüggvényében ábrázolni a távozott vizelet mennyiségét. A tünetek rosszabbodása tarthat hosszú évekig vagy csak egy-két évig, sőt előfordulhat megfelelő gyógyszeres terápia mellett is.
Hogyan kezelhető a betegség?
A kutatásoknak köszönhetően a műtéti megoldásra már csak igen ritkán kerül sor. Fontos megjegyezni, hogy a vizelet elakadása minden esetben egyértelmű műtéti indikációt jelent. Számos gyógyszer illetve gyógynövény hatását sikerült igazolni. A választandó kezelés alapját a panaszok és a tünetek súlyossága határozza meg. Szempont az éjszakai vizelések száma, illetve a műszeresen meghatározott bennmaradó vizelet mennyisége. Enyhe esetekben használhatók gyógynövény kivonatok, melyekkel kapcsolatban fontos tudni hogy a hatás kialakulásához legalább 3 hónapos szedés szükséges. Alkalmazható gyógynövénykivonatok: Tökmagolaj, törpe fűrészpálma gyümölcs kivonat, csalángyökér-kivonat, rozspollen-kivonat, liliomgyökér és afrikai szilva kivonata. A gyógynövények csökkentik a vizelet mennyiségét, gyulladáscsökkentő hatással bírnak. A gyógyszeres terápia mérföldköve a prosztatán belüli és a hólyagnyakban található simaizmok fokozott összehúzódásának kimutatása volt. A gyógyszerek legtöbbje, ezen izmok összehúzódására hatva javítja a tüneteket. A fitoterápiával szemben a gyógyszer terápia már 2-3 napos alkalmazás után érezhető javulást okoz. Ha a gyógyszeres kezelés ellenére a beteg állapota súlyosan romlik, műtéti beavatkozás szükséges. Előfordul, hogy a beteg már olyan súlyos panaszokkal fordul orvoshoz, hogy a gyógyszerektől már nem várható eredmény.
Az alkalmazható gyógyszerekről és gyógynövény kivonatokról részletesen következő cikkünkben olvashat.
A prosztata jóindulatú daganatainak progressziója és kezelési lehetőségei
Romics Imre dr.
HÁZIORVOS TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 2013, 18: 357-361
